Nagykanizsa Alsóvárosi Templom - a könyv

Bálint Pál - Szent József Plébánia

2017 évben felkérést kaptam a Szent József Plébánia plébánosától Csorba Tamás Atyától a Nagykanizsai-alsóvárosi ferences templom külső és belső képeinek elkészítésére. Az épület fotóinak készítése során  egyeztettem Kostyál László művészettörténésszel, aki vállalta és összeállította a templom történetét, mely a megjelent könyvben olvasható. 

Nagy szeretettel ajánlom az említett könyvet, mely megvásárolható a Szent József plébánián. (Nagykanizsa Ady Endre utca 15)

Bálint Pál

A könyvemből

Kővé vált fohász

Kővé vált fohász

„Az építészet kõvé vált zene…”
Goethe

Egy templom és hozzátartozó rendháza nem csupán egy épület, egy konstrukció, amely falaival és funkcióival kitölti a teret és kiszolgál, hanem egy közösség és az azt létrehívó szentség, vagyis a Föld és az Ég közötti kapcsolat megtestesülése. Kõvé vált fohász. Amely emberek hitébõl, imájából, áldozatából és akaratából emeltetik Istennek, ezáltal is megszervezve és felmutatva a földi létezés középpontját, alapját és célját. És felmutatva az ott élõ közösség minden küzdelmét, életének fontos, meghatározó részletét, tanúságul, hogy éltek, alkottak, hittek – léteztek.

A Nagykanizsa-alsóvárosi ferences templom a város legidõsebb és legpatinásabb fennmaradt mûemlék öröksége, melynek szellemi alapjait Assisi Szent Ferencnek, a késõ-középkori kereszténység egyik legnagyobb hatású megújítójának a követõi fektették le a 15. században, és amely ezáltal jelképe Kanizsa föld mélyébe gyökerezõ tradíciójának, viszontagságos történetének és az ég felé törekvõ álmainak.

Így e tudományos igénnyel megírt és művészi fotókkal illusztrált kötetet a kezében tartva, kedves Olvasó, egy értékekben és hagyományaiban gazdag város, Nagykanizsa egyik fõ tápláló forrásában merítkezhet meg. Megismerve, miként őrződött meg a hit által az itt élőkben a szellemi talapzat, legyőzve a török szétdúlta sivár pusztaságot, és újjáépítve egy új közösséget és templomot, amely a veszteségeket szimbolizáló, a Habsburg császár által lerombolt híres kanizsai vár köveiből emelkedett a magasba. Megalkotva és reprezentálva ezzel Kanizsa Ars Poeticáját:

„Falait lerombolhatják,
Köveit széthordhatják,
De te császár ím az üzenet
Erős Vár
A mi Hitünk
Mit lebontani nem lehet.”

A Nagykanizsa-alsóvárosi ferences templom és kolostor több mint 300 esztendeje újjáépített együttese ugyanis azokból a kövekbõl is emeltetett, amelyek még várként a korábbi évszázadok viszontagságait állva védték az itt élõ emberek és közösségek életét és hitét, míg a török, majd az osztrák uralom le nem gyûrte és szét nem hordta. De a visszaérkezõ franciskánusok újrakezdték az életet, és újra plántálták az élethez szükséges magvakat, melyek kifejlõdve a mai templom és rendház, de még inkább egy mai Nagykanizsa lelkületét és karakterét jelentik.

Kedves Olvasó!
Hosszú munka eredménye egy kiváló kutató és fotómûvész által megalkotott ezen kötet, melynek fõ célja, hogy bepillantást nyerhessen mindenérdeklõdõ Nagykanizsa több évszázados történelmének fontos fejezeteibe tudós szavak és látványos képek segítségével. A hitélet, a kultúra, a város társadalma és politikai változásai tárulnak fel az alkotók sorai és képei által egy templom és rendház története keresztmetszetén, melynek révén mindenki: szakember és tájékozódni kívánó ember is visszatekinthet egy település és egy közösség fõ pillére megszületésének és fejlõdésének történelmi lépcsõfokaira.

E kötet olyan korszakokba kalauzolja el olvasóját a templom történetén és gazdag vizuális részleteinek bemutatásán keresztül, amely megalapozta Nagykanizsa újbóli létrejöttét és fejlõdését, amikor is körvonalazódik majd kivirágzik egy olyan polgári társadalom és kultúra, amely a mai napig a város egyik legfõbb pillérét jelenti. És amely jövõbeni lehetõségeinek is a talapzatát adja. Hiszen Nagykanizsa többmilliárd forintos új beruházásra kapott állami támogatást a Modern Városok Program keretén belül, aminek fókuszában a Ferences Rendház egykori fénynek visszaállítása áll. A tervezett Assisi Szent Ferenc kiállítás mellett, további kiállítási felületként beépített multimédiás eszközökkel ellátva kerülnek majd bemutatásra a közeljövõben a Ferences Rend életének szokásai, amelyek egészen az 1740-es évekig nyúlnak vissza. A kiállító tér kialakításának célja, hogy a látogató autentikusan, egyfajta tükörként lássa és tapasztalja meg a régmúltba nyúló, de ma is fennálló ferences szellemiséget. Magyarországon egyedülálló értéket fog képviselni a refektóriumban megmaradt, eredeti falburkolatok mellett az eredeti helyére visszakerülõ Utolsó vacsorát ábrázoló korabeli olajfestmény is.

Érdemes tehát elolvasni és végigszemlélni a város épített örökségének e történetét, képeit, részleteit, több évszázados formálódását, változásait e kötetben, hiszen egy máig Nagykanizsa életében egyedülállóan gazdag világot ismerhet meg, amely várhatóan újabb nagy változáson, megújuláson megy keresztül a közeljövõben.

Köszönet mindezért mindkét alkotónak, a kutató szerzõ dr. Kostyál Lászlónak és Bálint Pál fotómûvésznek, és mindazoknak, akik nélkül ma szegényebb lenne egy város közössége és az érdeklõdõ közönség is egy ilyen értékes munkával.

Véget ért tehát egy izgalmas kutatás és alkotómunka, egy izgalmas korszak, mely Nagykanizsa történelme kútjának mélyét fürkészte, ezáltal is érthetõbbé téve az életet. De, holnaptól egy új idõszak kezdõdik. Hiszen e múlt kútja egy feneketlen, a jövõ horizontjával állandóan növekvõ, és ez által élhetõ világot jelent. Aminek, kedves

Olvasó, már Ön is a részese! Ám, most még itt a lehetõsége, hogy e kötettel a múlt egy darabkája váljon jelenné.

Kérem, éljen vele!

Nagykanizsa, 2018. július 12.
Lehota M. János
esztéta 

Nagykanizsa Alsóvárosi Templom